Megjelent a Dining Guide Étteremkalauz 2014

Megjelent Magyarország legnagyobb példányszámú és legátfogóbb  gasztronómiai kiadványa

 

A Dining Guide szerint egy ilyen lista létrehozása nem egyszerűen élvezeti tevékenység, fogyasztóvédelmi missziót is szeretnének betölteni
 
A Dining Guide TOP 100 Étteremkalauz 2014, amellett, hogy részletesen bemutatja hazánk legjobb 100 éttermét, a legszélesebb éttermi adatbázis lesz, hiszen még további 850 étteremmel kapcsolatban tartalmazza a legfontosabb információkat. A Dining Guide kritikusai szerint hazánk három legjobb étterme sorrendben az Onyx, a Costes és a ZONA. A kiadvány további érdekessége, hogy egy komoly street food melléklettel is kiegészült, hiszen a Dining Guide áll szervezőként a június 7-e és 9-e között a Főzdefeszttel egyidőben és egy helyszínen megrendezésre kerülő Street Food Show mögött is. A kalauzból kiderül, melyik a legjobb kínai étterem, hol csodás a görög gyros vagy a pho leves, listáz a kalauz top gastropubukat, reggelizőhelyeket, levesbárokat és kávézókat, és persze a hamburger, valamint pizza kategóriát sem felejtették ki a street food rangsorolásokból. A Dining Guide TOP 100 Étteremkalauz 2014 végül 15.000 példányban jelent meg, és a legnagyobb könyvesboltokban és benzinkutaknál is terjesztik.
 
Természetesen nem a Dining Guide listája az egyetlen, mely Magyarország éttermeit igyekszik valamilyen szempontrendszer alapján értékelni. Vajda Péter, a Dining Guide főszerkesztője szerint ez a lista leginkább abban más, hogy a vizsgált éttermeket számos alkalommal látogatták és ennek alapján, vagyis több tapasztalat összegzéseként értékeltek. Tehát nem a konyha egyszeri teljesítményét vették alapul. Így amíg más kiadványok általában egyszeri étkezések konkrét tételeit elemzik, ez a lista az adott hely stílusát, gasztronómiai profilját fogalmazza meg: „Ellentmondásosnak és kevésbé informatívnak tartjuk, hogy egyszeri étkezési alkalom során tapasztaltakat tegyünk be egy évkönyvbe, amit jószerivel egy évig is használhat a fogyasztó. Igyekszünk a pozitívumokat hangsúlyozni, mondhatni, inkább a félig tele pohár felől közelítünk, mintsem a félig üres pohár felől.”
 
Hogy hogyan lehet összehasonlítani egy vidéki éttermet és egy fővárosi Michelin csillagot? Vajda Péter szerint ebben azért nincsen akkora ellentmondás: „Ha a gasztronómia felől nézzük, akkor csupán a tányérok tartalmát nézzük, és akkor lehetséges rangsorolni hazánk éttermeit, anélkül, hogy megkülönböztetnénk őket. Természetesen egyre inkább az derül ki, hogy vannak egymástól eltérő kategóriák, bár a nemzetközi kalauzok sem veszik figyelembe az eltérő műfajokat, szigorúan a minőség felől közelítenek, hisz az a lényeg. Persze, mint minden kritikai műfaj ez sem teljesen érzelemmentes tevékenység, mindazonáltal a laikus elképzelésekkel szemben ez szakma, és nem szubjektív ízlésbeli kérdés. Megértőnek kell lenni és az értékelésnél az objektív körülményeket is érdemes figyelembe venni, ahogy a szándékot is. Ezzel együtt ez a tevékenység fogyasztóvédelem is, nem csak amolyan élvezeti tevékenység. A legjobb 100 éttermet, valamint további 850 éttermet listáz a kiadvány. Tekinthetjük ezeket kiemelt érdeklődésre érdemes helyeknek, mindazonáltal a közel 850 helyet felsoroló lista figyelemfelkeltő céllal került be a könyvbe.”  
 
A Dining Guide-nak több tesztelője van. Ahhoz, hogy a végén megszülessen a TOP 100-as lista, közel duplaannyi étterembe látogatnak el. Hat-hét tesztelő egész évben folyamatosan járja a helyeket, szempontjaik közel azonosak, de természetesen a regionalitásnak is nagy szerepe van, sőt az értékelésnél a regionális hagyományok élesztgetése akár modern, akár tradicionális formában nagyon fontos számukra.  A helyben termelt alapanyagok használata, ha találkoznak ezzel, plusz pontot jelent az adott hely számára. Vajda Péter szerint sokat változott az elmúlt években a hozzáállás: „Számos vidéki étterem tartja fontosnak, hogy miközben figyelembe veszi a regionális értékeket vigyázó szemüket Párizsra is vetik, vagyis a korszerű gasztronómia aktuális eredményeit is ismerik, megpróbálják helyi viszonyokra adaptálni. Szerencsére sok fiatal járja a világ konyháit is jönnek haza hasznos tapasztalatokkal. Negatívum az, hogy még mindig kevés az igazán igyekvő konyha, keserves az alapanyag ellátás, és a szocialista nagyipari fogyasztási szokások is csak nagyon lassan szívódnak fel. Az étterem nem csak táplálkozási pont, ahol kizárólag az adagok nagysága és kedvező bekerülési ára a döntő, hanem életforma is, kulturális cselekedet is.”
 
Június 7-e és 9-e között a Műegyetem Rakpart szolgál a Főzdefeszt és a Street Food Show helyszínéül. Utóbbi program szervezője a Dining Guide. A street food kategóriáját évek óta figyelemmel kíséri hazánk legmértékadóbb gasztronómiai kiadványa, így a legnépszerűbb street food toplisták is bekertültek a Dining Guide TOP 100 Étteremkalauzba. Vajda Péter szerint a street food listáknál is ugyanaz az elv vezérli őket: „A street food műfaj igen népszerű. Ez a közvetlen, kötetlen, formalitásoktól mentes étkezés megtestesítője. Most már nálunk is nagy hagyományai vannak és társadalmi kohéziós, integratív műfaj. Nem csak evés, hanem dialógus is.  Viszont attól, hogy a gyors étkezés műfajába sorolják, ami csak a forma, attól még a minőség nagyon fontos. Itt is érvényesek a szabályok miszerint minőségi, válogatott alapanyagokra, és kreativitásra van szükség. Fontos az egészség, a lazaság és a meglepő kombinációk. Sőt, mondhatni, hogy a formálisabb éttermi étkezések és gasztronómia gyökerei rejlenek itt. Ezért is fontos ápolni, ismerni a street food kultúrát. A street food nem a pejoratív értelemben használt fast food.  Az általunk listázott legjobb hamburgerek valódi húsból készülnek. A kézműves hitelesség mindennél fontosabb. Az emberi kéz által érintett, szívből jövő termék és az emberi szellem által kontrollált tevékenység áll szemben a tömeggyártásban racionalizált antihumánus hanyatlással.”