Szeptemberig várják a stressz csökkentésében élenjáró magyar munkahelyek jelentkezését

 
 
Bilbao / Budapest– Az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forintnyi érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60%-áért felelős. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51%-a véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indított, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat.
 

Mi a stressz és a munkahelyi stressz?

A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.

 
A munkavállalók legalább harmada érintett

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36.000 vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28%-át, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
 
A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet. Az Ügynökség által megkérdezett dolgozók 51%-a szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4-munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.

 
Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak

A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.
 
Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.

 
A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége

A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva.

 
Az Ön munkahelye példaértékű lehet? Pályázzanak!
 
A munkával összefüggő stressz csökkentése érdekében indította el az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányát az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA), amely évtizedek óta hívja fel a figyelmet a legfontosabb munkavédelmi kérdésekre az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A kampány keretében a stressz csökkentése terén jó példával elöljáró vállalatok szeptemberig jelentkezhetnek az Európai Helyes Gyakorlat Díjra. A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség két lépésben értékeli. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, Lettországban. Szeptemberig várják az aktív munkavégző képesség növelésére törekvő példaértékű magyar vállalatok jelentkezését.
 
 
Nem bonyolult, de a munkáltatók azt hiszik
 
A munkahelyi stressz érzékeny témáját – egyre növekvő mértékű jelenléte és költségei ellenére – még mindig számtalan félreértés övezi. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER felmérésének eredményei szerint a munkáltatók több mint 40%-a gondolja úgy, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké.
 
„Az Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampánnyal szeretnénk felhívni a figyelmet erre a problémára és támogatást nyújtani a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. A munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges” – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. „A kampány célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat. A kampány olyan egyszerű eszközök használatát igyekszik előmozdítani, amelyek segítségével a szervezetek hatékonyan kezelhetik e kockázatokat, de emellett rámutat a folyamat kedvező hatásaira is” – tette hozzá.